« Fat City   Quantum of Solace »

Taken - brick

Bevéste: brick

vasárnap 2008. november 16.
3 komment
Kategóriák: Film
Címkék: 2008, brick, film, kritika, nyolc, prokontra, Taken
=Főoldalra ajánlom=

Taken

El sem tudom mondani milyen furcsa érzés volt hallani Liam Neeson hangját 12 óra folyamatos játék után a Fallout harmadik részével. Abban ő az apánk, és őt keressük, míg a Taken című filmben az ő szemszögéből láthatjuk milyen is aggódó szülőnek lenni. Főleg olyannak, akit a gyerek nem hívhat el foglalkozás napra a suliba, hogy meséljen a munkájáról, mert ahhoz annak utána meg kellene ölnie mindenkit az iskolában. Bár ez nem mindig lenne olyan nagy baj.

Bryan (Liam Neeson) ex-kém, akinek élete darabokra hullott, mert amíg hazáját szolgálta, addig az asszonyka (Famke Janssen) elunta a magányt, és új férjet keresett magának - ezzel együtt közös gyermeküknek új apát. Most szomorú tekintetű hősünk szeretné bepótolni az elvesztegetett időt, de ez úgy néz ki lehetetlen, hiszen kinek van szüksége valakire, aki csak ahhoz ért, hogyan lehet 177 módon ölni? Valószínűleg a dramaturgírók is megsajnálták, mert direkt olyan helyzetbe csöppentik, ahol pont egy ilyen emberre van szükség.

 

A lassú kezdés, a mindig gyönyörű Holly Valance cameoja után a cím végre értelmet nyer és beindul az adrenalin pumpa. Bryan megmutatja, mit tesz a tapasztalat, és rendet vág a rosszfiúk óceánjában. Amennyire a történet hihető és olajozott, legalább annyira emelik a szemöldököt az akció jelentek. Iszonyat kemények, gyorsak, okosak, és mégis minden mondat végén ott áll egy kérdőjel az 56 éves sztár nevével. A Bourne trilógia és a két új 007 szintjén álló nehézfiút hoztak létre, karizmája átszakítja a vásznat, de azért mégiscsak rohadt öreg.

Helyenként önmagát baszogatja az alapötlet. Az apa jellemének megőrzése többet nyom a latba, mint a szuperhős imázs kialakítása, és ez néhol a karakter alá nyes; ugyanakkor éppen ez az, ami kiemeli a hasonszőrű akciók tengeréből. Plusz végre kapunk reális motivációt is, mert vannak dolgok, amiket csak egy aggódó szülőről hiszünk el. Az elszántság, a könyörtelenség, a vakmerőség ilyen esetben nem ismer se mértéket, se Istent, se hazát. Főleg ha a haza alatt a csigazabáló, szukafattya francia hont értjük, amiről nem fest túl kedves képet a mozi - ha másért nem, már csak ezért is a szívembe zárnám.

Ezen kívül végre megint egy film, aminek a borítója azt ígéri, amit végül kapunk. Egy tökös akciófilmet, egy karizmatikus főhőst, és a legnagyobb harcban is eleganciát, hiszen a vérfolt jól néz ki az ingen, a gyűrődés viszont pocsékul.

Kategóriák

Film

Címkék

2008 , brick , film , kritika , nyolc , prokontra , Taken

Komment

Eddig 3 komment érkezett

  1. rolo tomasi:
    2008. 11. 18. 18:47

    Azért lenyűgözően együgyű sztorikat bír mostanság Luc Besson összedobni:)

  2. brick:
    2008. 11. 18. 21:29

    Rám pirítottál, észre se vettem az írót. Mostanában ha lehet próbálok minél kevesebbet megtudni a filmről mielőtt megnézem, és utána se pótoltam. De ez legalább megmagyarázza a francia zsarukról alkotott negatív véleményt.

  3. gus:
    2008. 11. 20. 17:49

    letöltöttem, hamarosan megnézem!

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.